Milyen anyagokat érdemes használnom?

Túljutottunk mindenféle tervezési buktatókon, mindenkinek az igényeit meghallgattuk, eldöntöttük milyen egységeket akarunk a kerti konyhánkban megépíteni. Most következik a hogyan kérdése. Ha saját magadnak építed a konyhát, vagy ha kivitelezőre bíztad a munkát, akkor sem árt tudni, hogy milyen célokra milyen anyagokat használhatsz.

Vegyük sorba egységenként, hogy mire is kell figyelni:

• Kemence – talán a legfontosabb téma, amiből talán az egész ötlet kiindult. Alapjában a sütőkemencék építőanyaga a tégla, de vannak bizonyos részek, amiket ebből nem szabad megépíteni. A legkritikusabb rész a kemence tűztere. Nagyon igénybe vett rész, amit csak samottból szabad megépíteni. Mindig elmondom, hogy a tégla nem tűzálló, míg a samott ellenben erre lett kitalálva. Akár 1200-1600 ̊C-ot is elviselnek károsodás nélkül.
  A tűztér fenék is fontos, hogy samottból legyen a fenti okok miatt. A hőtároló anyag lehet üvegből – ami a tradícionális megoldás-, de ezen kívül alkalmas erre a feladatra a kulé kő, a bazalt vagy a gránit is. A hőszigetelésre kerámiaszálas paplant, vagy kőzetgyapotot használjunk, ezek akár 1000  ̊C-ot kibírnak. A tűzterek falazására soha ne használjunk cementes habarcsokat. Kizárólag agyagot vagy samotthabarcsot alkalmazzunk, mert ezek tűzállóak.

• Kémény – a hagyományos megoldásokat alkalmazva nagyon nem tudunk tévedni. Kisméretű téglából épített kémény cementhabarcsba falazva – régen is jó volt, most is megfelelő. Persze tudom, hogy a lakásban ezt a megoldást már nem engedik, de a kerti konyhánkba tökéletes lesz. Ha ragaszkodsz a modern megoldásokhoz, természetesen azt is lehet, de a kémény összeállításánál fontos a bekötési magasságok meghatározása, mert utólagosan körülményes a kialakításuk.
• Sparhelt – téglából épített takaréktűzhely, azaz a falazott sparhelt. Kisméretű téglából készül agyagba falazva. Mindig a platni méretéhez kell igazítani a falazatot. Többféle platni mérettel készülhet: egy-, két- vagy akár három platnis kivitelben is. Lehet sütővel vagy anélkül. A lényeg a tűztér kialakításában van. Ezt a részt úgy alakítsuk ki, hogy a tüzelés miatt samottbélést kapjon.

• Grillező – talán a legegyszerűbben megépíthető egység. Mivel nincs fatüzelés ezért minimális samott felhasználásával elkészíthető. Készülhet téglából, betonelemekből vakolva, vagy akár nyersen maradó felülettel. A tűztereket meg lehet csinálni acélból. Ha csak faszenet használunk elég egy vízszintes parázstartó, ha fával is akarjuk használni, akkor mélytűzteret építsünk be. Ezekkel a megoldásokkal nagyot nem tévedhetünk.

Ezeken a megoldásokon kívül természetesen találhatunk egyéb speciális igényekre kitalált megoldásokat is, amiket természetesen nyugodtan alkalmazhatunk , csak előtte jól járjuk körbe az alkalmazási ajánlásokat. Ha nem vagyunk biztosak a dologban még mindig kérhetjük szakember segítségét.